Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt

"Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!" - mondja a pap hamvazószerdán, miközben az előző év Virágvasárnapján szentelt barkának hamvaival keresztet rajzol a hívek homlokára.

Hamvazószerda a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő időszak első napja - kezdődik a megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve szenvedésének idejéről. Ilyenkor a keresztény ember eltávolodik a test örömeitől, és lelkének mélyére hatol. Ima, szemlélődés, elmélkedés Krisztus szenvedésén, közösségben vele, és reflektálva saját életünkre - erről is szól a most kezdődő nagyböjt.

A hetedik századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés. Ezen a napon, az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

A hamvazószerdai liturgia így az őskeresztény hagyományt idézi. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, a szokás pedig mindmáig fennmaradt. A hamuval-hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A szatmárnémeti székesegyházban, február 14-én, reggel kilenc órától Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, melyen hamvazkodhatnak is a hívek.